ma értem haza táborból. Rengeteget túráztunk, a lábam fáj, csuklóm fáj, és éjjel is csak 4ésfél órát aludtam, ami a 10-hez képest egy pöppet kevés.
ettől függetlenül nagyon jó volt. De tényleg. Csak most egyszerűen nem vagyok képes boldog lenni. Eszembe jutott két ember is, akinek nem telt valami jól ez egy egy hét.
az egyikük barátnőm.. szakított tegnap este a barátjával. Régen az illető srácot egy nagy bunkónak tartottam, de az utóbbi három hónapban jófej volt..a srác baja az volt, hogy a barátnőm nem akarta megcsókolni, merthogy fél.. mondjunk, én ezt kétlem, lehetetlen, hogy emiatt szakítsanak... szerintem a lány amúgy sem szerette a srácot.
a másik illetőt annyira nem ismerem, mert másik suliba jár.. de a pasit igen. Farok-kapitánynak szoktuk hívni mostanában, persze a háta mögött.. van is miért. kábé hetente váltogatja a barátnőijeit... nem normális. Most is végig kellett nézni, ahogy bunkó módon kidob valakit (értsd: még csak nemis szakít, hanem egészen egyszerűen a lány osztálytársaival üvegezik..., aztán összejön valaki mással. 2 nap után már a rózsán nem volt melltartó /a rózsa az újabbik lány/. 14 évesen. egy táborban. és ráadásul egész buszúton előttünk ültek, és smároltak, én meg hallgathattam a cuppogásokat. fantasztikus volt, mitne mondjak.
oké, befejezem. körülnézek a neten: mit vigyél magaddal, ha külföldre mész nyaralni?
upsz, ez egy pöppet hosszú lett.. megszállt az ihlet
bocsi
ilyentöbbetnemlesz
pápá
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése